A konyha felújítása összetett munkafolyamat. Lehet benne vízvezeték-szerelés, villanyszerelés, bútorasztalos munkák, burkolás és akár kőműves munkák is, nem beszélve a festésről. Tehát egy komplex építkezést le lehet bonyolítani egy konyha felújítása során. A konyha ráadásul egy olyan terület, ahol nagyon fontos a praktikus tervezés, hogy gördülékeny, kényelmes és biztonságos legyen a mindennapi használat. 

A konyha felújítása előtt mindenképp tervezzünk meg mindent lépésről-lépésre. A tervezésnél készítsünk rajzot pontos méretekkel a konyháról, rajzoljuk be az ablakokat, ajtókat, nyílásirányokat. Jelöljük, hogy hol fognak futni az elektromos vezetékek, vízvezeték, szagelszívó, hol lesz a hűtő stb.    

Először is azt kell felmérni, hogy milyen alakban fog elhelyezkedni a konyha: U-alakban, L-alakban, párhuzamos pultok lesznek-e- tervezünk-e konyhaszigetet stb. A konyha alakját alapvetően a helyiség adottságai, méretei fogják meghatározni. A különböző funkciókat is a konyha alakja, szerkezete fogja meghatározni. Pl. a szagelszívó elhelyezkedése meghatározza a felső szekrénysor pozícióját, egy kisebb méretű sarokkonyha (L-konyha) kialakításnál nem biztos, hogy befér egy sütőtorony stb. 

Először is tisztában kell lenni a bútorok méretével. Ha még nem vásároltuk/néztük ki a konyhabútort, akkor is van néhány alapvető méret, ami meghatározza a konyhabútorokat. A felső szekrény általában 45-90 cm magas és 35-45 cm mély, a felső konyhaszekrény és az alsó szekrénysor közötti távolság (amit általában csempével burkolunk) 60 centi szokott lenni, de ettől eltérő méretek is léteznek. Pl. 45-55 centi abban az esetben, ha lejjebb szeretnénk hozni a felső konyhaszekrény szintjét (pl. alacsonyabbak vagyunk). 

Az alsó konyhaszekrény magasságát nem a bútor mérete fogja meghatározni, hanem az állítható lábak. Általában 85-90 centi magasan van az alsó bútor teteje (ebbe érdemes beleszámolni a konyhapult vagy munkalap jellemzően 4 centiméteres vastagságát).

Figyelni kell arra is, hogy a mosogató és a tűzhely között nagyobb távolság legyen, célszerű legalább 40 centi széles munkalaptávolságot hagyni a két eszköz között. Ennek elsősorban praktikus és biztonságtechnikai okai vannak. 

A hűtőszekrényt jellemzően a konyha bejáratánál szerencsés elhelyezni, amint belépünk a bevásárolt élelmiszerekkel, bepakolhatunk a hűtőbe. Előnyös, ha a hűtő mellett is van pult, amire pakolhatunk. 

Eddig még nem hozakodtunk elő a munkaháromszög fogalmával. Ez a tárolás-előkészítés-főzés hármasságát igyekszik térben elhelyezni, vagyis a hűtőt, mosogatót és a sütőt. A kutatók az 50-es években vizsgálták meg, hogy mi lenne az ideális konyhaelrendezés a munkavégzés hatékonyságát szem előtt tartva. Persze nem kell szabályos háromszögre gondolni, a legtöbb konyhánál ez szinte kivitelezhetetlen is volna. A munkaháromszögnél fontos, hogy ne legyen se túl kicsi, se túl nagy a távolság az egységek között (a háromszög kerülete ne haladja meg a hat métert, különben oda a hatékonyság). Arról már írtunk, hogy a mosogató (ami az előkészítés, hámozás) színtere, ne legyen a sütő/főzőlap közvetlen közelében. Az is fontos, hogy az előkészítési munka során a szemetes vagy a komposztgyűjtő a közelben legyen, hiszen a hámozás, pucolás, szeletelés folyamatos hulladék/komposzt képzéssel jár.      

A sütőtoronyban elhelyezett sütő (amihez nem kell lehajolni) és a mikro ideális megoldás lehet, hiszen a derekunk nem sajdul meg a folyamatos hajolgatásban. A mikrohullámú sütőt érdemes fenti régiókban elhelyezni, de az sem jó, ha túl magasra kerül és nehezen érjük el, kilöttyintjük a melegítendő ételt.  

Jellemzően kicsi konyhák esetében fel szokott merülni az a kérdés, hogy a főzőlap kerülhet-e a mosogatógép fölé, hiszen ott van egy ideális, szabad felület. Sajnos azonban ez a megoldás nem lesz jó, az elektromos főzőlap hője nem tesz jót a mosogatógépnek, a mosogatógépben keletkező pára és víz pedig károsíthatja a főzőlapot. Vagyis a kettő sajnos üti egymást.  

A konyhafelújítás során a gépészethez is gyakran hozzá kell nyúlni. Főleg akkor, ha áthelyezésre kerül a mosogató / mosogatógép, esetleg átállunk a hagyományos gáztűzhelyről indukciós főzőlapra / elektromos sütőre. A vízvezetékrendszer megtervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a mosogatón kívül a mosogatógépet is csatlakoztatnunk kell a rendszerhez, épp ezért ideális, ha a mosogató és a mosogatógép egymás mellett helyezkedik el. (A mosogatógép áramellátásáról is gondoskodni kell, itt fontos, hogy a mosogatógép mögött nem lehet konnektor, sem vízkiállás, a legjobb, ha a mosogatószekrény mögött, a konyhapult alatt, a falban helyezünk el egy “láthatatlan” dugaljat.) Amennyiben átállunk a gáztűzhelyről és elektromos főzőlap vagy indukciós főzőlap irányában mozdulunk el, tervezni kell a villanyszerelési munkával. Az indukciós főzőlapnál ráadásul teljesítmény és fázisbővítésre is sor kerülhet, előbbit az elektromos áram szolgáltatójától kell igényelni, de a főzőlapnál is szükség lesz villanydobozra. A hűtőszekrény konnektora lehet a hűtő mögött, a földtől 40-50 centi távolságra. 

A villanyszerelésnél számoljuk össze, hogy hova hány konnektort tervezünk. Ne csak a kis konyhai gépeket vegyük figyelembe (kávéfőző, botmixer, mikró, hanem az alapgépeket is: sütő, hűtő, mosogatógép). Itt fontos, hogy a mosogató és főzőlap fölött nem lehet konnektor! 

A konnektorokat nem csak a falba szerelhetjük, hanem a pultban is elrejthetjük, ezzel a modern megoldással használaton kívül szinte láthatatlanok a konnektorok. 

A világítástechnikánál szükségünk lesz egy általános fényre és pultvilágításra. Jó, ha a mosogató az ablak felé néz vagy az ablak alatt van, így a természetes fény is segíti a tisztánlátást.

A konyha burkolásánál figyelembe kell venni, hogy ebben a helyiségben sok szennyeződés termelődik (olaj, zsír stb), nagy a páraképződés, vagyis olyan burkolatra lesz szükségünk (elsőorban a falak esetében), ami ellenáll a szennyeződésnek, könnyen és egyszerűen tisztítható. A burkolás előtt végezzük a villanyszerelési munkálatokat, a burkolás során pedig vegyük figyelembe a szakmai előírásokat.  

Amennyiben szakemberekkel végeztetjük a konyha felújítási munkálatait, készüljünk fel arra, hogy komolyan össze kell hangolni az egyes munkafázisokat, amennyiben pénztárcánk megengedi, viszont nincs időnk a szervezésre, érdemes generálkivitelezőt megbízni ezzel a feladattal. 

A tervezést rábízhtajuk egy lakberendezőre, a konyhabútort megcsináltathatjuk bútorasztalossal és akkor még szükségünk lehet villanyszerelőre, épületgépészre, burkolóra, festőre. Ezeknek a munkafolyamatoknak a sorrendiségét és szakmai egymásra épülését kézben kell tartani. Árak esetében igen nagy a szórás, egy konyhafelújítás anyag és munkadíja több milliós tételre rúghat, határ a csillagos ég. 

A konyha ablaka esetében érdemes olyan nyílászárót választani, amit bukóra is állíthatunk, így a főzés-sütés közben a szellőztetés egyszerűbben megoldható. Ma már alig létezik konyha szagelszívó nélkül, ám amennyiben nincs az épületben gépészeti szellőztetés, gonduljunk a manuális szellőztetési lehetőségekre. Az ajtó esetében teret nyerhetünk a konyhánál egy tolóajtó beépítésével. 

A fent leírt munkafolyamatokból látszik, hogy a házilagos teljeskörű konyha felújításba akkor érdemes csak belevágni, ha az egyes szakágakkal (villanyszerelés, vízvezetékszerelés, burkolás, festés) is tisztában vagyunk, nem beszélve a konyhatervezés alapos szellemi munkájával. Szakértelem hiányában nem javasoljuk a konyha házilagos felújítását.