No nem az ötletek kicsik, hanem a lakás területe nem akkora, hogy kényelmesen elterpeszkedjünk benne. Ez talán nem is akkora probléma, hiszen így kevesebb felesleges holmit fogunk felhalmozni otthonunkban, átláthatóbb rendszereket alakíthatunk ki, ráadásul egy kis méretű lakás fűtéséhez, hűtéséhez kevesebb energiát kell használni és akkor még nem beszéltünk a takarításról. Egy kis lakást sokkal hamarabb kitakaríthatunk, ráncbaszedhetünk, mint egy 200 négyzetméteres otthont. No de nézzük, milyen ötletekkel lehet egy aránylag kis területű lakásból nagyobbat varázsolni. 

Bizony, a kis lakás esetében nagyon nem mindegy, hogy milyen nyílászárókkal oldjuk meg a helyiségek közötti átjárhatóságot. Gondoljunk bele: egy hagyományos nyíló ajtó számára biztosítanunk kell közel egy négyzetméternyi területet, hogy az ajtó kinyílhasson, bezáródhasson. Ám ezt a problémakört könnyedén áthidalhatjuk egy tolóajtóval, ami oldal irányban, a fal síkjával párhuzamosan “rácsúszik” a falra, vagy egyenesen eltűnik a falba épített tokszerkezetben. Mert tolóajtóból is több féle változat létezik: a fal mellett futó tolóajtó egyik legfontosabb funkciója az előbb említett helytakarékosság, vagyis megspóroljuk az ajtó nyitásához szükséges akár 100*100 centi alapterületű negyedkört, hiszen az ajtó szemérmesen a fal mellé húzódik. És még több teret, falfelültet nyerhetünk a falban futó tolóajtóval, hiszen itt még arra a falra is fúrhatunk fel polcokat, amely mögött eltűnik a tolóajtó.  

A tolóajtóval további építészeti és lakberendezési megoldások lehetőségei nyílnak meg előttünk. Hiszen nem csak a falban futó, fal mellett futó változatokban gondolkodhatunk, hanem íves tolóajtóban, nagyobb nyílástávolságot áthidaló teleszkópos ajtóban is. Színben, anyagban és méretben választhatunk az otthonunkhoz illő megoldásokat. Az ECLISSE-nél a tolóajtókon túl tapétaajtókat, rejtett ajtókat és technikai ajtókat is rendelhetünk a megszokott magas minőségben, kiszerelésben. A rejtett ajtókkal szinte észrevétlen átjárási kapcsolatot tudunk teremteni két helyiség között, a technikai ajtókkal pedig megoldhatjuk a gépészethez, mérőórákhoz való biztonságos és diszkrét hozzáférést.     

Az ideális telek esetében az utcafront északra helyezkedik el, így a kert déli oldalra esik. A déli oldal alkalmas arra, hogy nagy üvegfelületeket helyezzünk el rajta, így a belső terek intimebbek és bensőségesebbek lehetnek, miközben sok természetes fény áramlik be. A nappalit érdemes déli-délnyugati irányba tájolni, hogy nyitott legyen a kert felé. Az étkező nyugatra vagy délnyugatra helyezhető, míg a hálószobákat és a konyhát célszerű keleti oldalra tervezni. A kamra optimális helye a lehető leg hűvösebb oldal, általában az északi irány.

A hálószobák tájolásának meghatározása a lakótérből a legnehezebb feladat. Jó választás lehet déli vagy nyugati tájolás, azonban a nyári éjszakákon ez a tervezés visszaüthet. A falak hőt raktároznak, ami napközben felmelegszik, majd éjszaka fokozottan nehezíti az alvást. Ezért célszerűbb a hálószobákat északi vagy északkeleti irányba tervezni.

Fontos figyelembe venni a Nap járását is! Nyáron a Nap magasabban áll, így kevésbé éri a déli ablakokat, és nem szükséges nagy mértékben árnyékolni őket. Azonban keleti vagy nyugati tájolás esetén a reggeli vagy délutáni napfény könnyen túlmelegítheti a belső helyiségeket, ezért megfelelő árnyékolástechnikára van szükség. Általában úgy számolnak, hogy a keleti és nyugati ablakokhoz képest a déli ablakoknak 60%-a, míg az északi ablakoknak 40%-a fogadja be a hasznos napsugárzást. Passzívházak esetén a déli iránytól legfeljebb 10°-os eltérést engednek meg. Mindezek mellett figyelembe kell venni a helyi napállást és adottságokat, például más épületek vagy fák árnyékolását.

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a kis lakás berendezésekor ragaszkodnak a megszokotthoz, és csak nagy méretű bútorokban gondolkodnak. Ahogy korábban említettük, érdemes már az otthonunk berendezése előtt átgondolni, hogy milyen tárgyakat és eszközöket szeretnénk tárolni, valamint figyelembe venni a lakásunk és tárgyaink méretét. Ez az elv nemcsak a tárolókra vonatkozik, hanem minden bútorra a lakásban.

A kis lakás rengeteg zseniális ötletre inspirálhat minket, ám szerencsére a bútorgyártók is sokat gondolkodtak az elmúlt évtizedekben a különböző, okosan átalakítható, praktikus bútorok lehetőségéről. Ami sokunknak eszébe juthat: egy ággyá alakítható kanapé a nappaliban. Ezzel a megoldással két legyet ütünk egy csapásra, lesz egy kényelmes, központi pihenőhelyünk, ahol a családtagokkal, barátokkal beszélgethetünk, éjszaka pedig alvóhellyé alakíthatjuk (akár az ott éjszakázó ismerősöknek, akár magunknak). A konyhában és a dolgozószobában is bőven akad ilyen átalakítható bútor. 

Van még egy másik szabály, amit figyelembe kell venni, ez pedig a falfelület és a bevilágító felület aránya. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) előírja, hogy legalább 1:8-hoz  legyen a bevilágító felület  (vagyis az ablak, teraszajtó stb.) aránya a szoba alapterületéhez képest azokban a helyiségekben, ahol huzamosabb ideig tartózkodunk. Ez négyzetméterre lefordítva azt jelenti, hogy ha van egy 20 négyzetméteres nappalink, akkor legalább 2,5 m2-nyi ablakra van szükségünk. Ha megtehetjük, ennél azért érdemes nagyobb bevilágító felületben gondolkozni.   

Az otthonunkban és különösen a nappaliban és a hálóban a természetes fényt tükrözéssel hatékonyan fokozhatjuk. Érdemes tükröket vagy kisebb dizájntükröket elhelyezni a nappali falán, ezáltal megnövelve a természetes fény mennyiségét és terjedelmét. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a mesterséges világítás is kulcsszerepet játszik a nappali hangulatának kialakításában. A falon futó LED-sorok vagy a mennyezetet megvilágító állólámpák kiválóan kiegészítik a központi fénycsillárt. Minél több kisebb fényforrást alkalmazunk, annál változatosabban tudjuk kihasználni a nappali adottságait és hangulatát.