Kádár kocka felújítása: a lakáspiac növekvő árai miatt egyre többen vágnak bele a használt, ám jó állapotú épületek felújításába. Van ennek a módszernek sok előnye, hátránya, jelen cikkünkben összeszedtünk néhány fontosabb szempontot.  

Kép forrása: Építészfórum 

A Kádár-kocka a 60-as, 70-es években elterjedt épületforma, jellemzően 8*8 vagy 10*10 méteres alapra felhúzott, különböző falazati megoldásokkal, sátortetővel épített ház. A bevezetőben írtuk, hogy ma egyre inkább elterjedt a házfelújítás. Sokan azért döntenek így, mert olcsóbban jutnak hozzá egy használt, régebben épített házhoz, mint egy új építésűhöz, nem mellesleg pedig az új építésű házaknál (pl. lakóparkok esetében) sokszor nem lehet előre számolni a kivitelezési költségekkel és a kivitelezés minőségével. Van persze kockázata a Kádár kocka felújításának is, ezeknek is mindjárt utána járunk.  

A Kádár-kokca felújításának van néhány kimondott előnye. Az egyik hogy ha jók voltak az alapok, a falazat, a födém, akkor akár egy tetőtérbeépítéshez is hozzáfoghatunk, vagyis teret nyerhetünk. A másik a belsőépítészeti szabadság, vagyis egészen a saját elképzelésünk alapján alakíthatjuk ki a belső tereket. A belső válaszfalak átpakolásával azért bánjunk csínján, ehhez nem nélkülözhetjük a statikus szakember segítségét és számítsunk arra, hogy minél nagyobb az átalakítás, annál komolyabb összegekre fog rúgni a felújítás munkadíja, anyagköltsége.

Az egyik legkomolyabb kockázat, hogy nem tudhatjuk, mi rejlik a házban. Milyen a falazat, milyen a gépészet, milyen az alapja, milyen a födém és a tető. Persze egy alapos felméréssel, hőkamerás vizsgálattal sok minden kiderül, de mindig lesz olyan terület, probléma, megoldandó feladat, amit a feltárás során fogunk megtalálni. Ne spóroljunk az  előzetes felmérésen! Ebből fog kiderülni, hogy milyen anyagok szükségesek a felújításhoz, mihez kell hozzányúlni, mi az, ami maradhat. De arra érdemes felkészülni, hogy a legalaposabb előzetes felmérés ellenére is adódni fognak újabb megoldandó problémák, és komoly százezrek, milliók füstölhetnek el egy-egy újabb probléma építészeti megoldására.  

Mindenképp meg kell vizsgálni a gépészetet: milyen a fűtésrendszer, milyen a vízvezeték, a lefolyórendszer, a villanyhálózat állapota. Amennyiben elavult a fűtésrendszer (pl. gázkonvektorok vannak elhelyezve a szobákba), vagy elöregedett villanyvezetékek futnak a falakban, esetleg a szennyvíz-elvezető rendszer rossz, az esztétikai ráncfelvarrás mellett mindenképp gondoljunk az épületgépészet és az elektromos hálózat felújítására. Mind a két terület milliós nagyságrendre rúghat egy kockaház esetében. 

Ha nem csak a meglévő házat szeretnénk felújítani, hanem bővítésben is gondolkodunk, vagyis a felújítással egybekötve a tetőteret is beépítenénk, további komoly feladatok és döntések várnak ránk. Egy statikus szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy a falazat, az alapok, a födém megfelelő-e a tetőtér beépítéséhez. Amennyiben a háromból kettőt javítani kell, már nem biztos, hogy megéri belevágni a projektbe.

A felújításra érdemes úgy gondolni, mint egy teljeskörű építkezésre. Főleg akkor, ha mondjuk a tetőt is bontjuk és csak az alap, meg a falak maradnak. Ebben az esetben minden mozdul és sok minden azon is túl, amire előzetesen számítottunk. Mindenképp végezzünk előzetes költségvetést, kérjünk be több árajánlatot, ne ugorjunk fejest a felújításba, számoljunk rá legalább 15-20% pluszt az előzetes árra, mert ahogy fent is írtuk, a felújítás folyamán újabb és újabb munkákra kell számítanunk. És még nem is szóltunk a kiszámíthatatlan építőipari árakról. 

Akkor vágjunk bele tehát, ha megvan hozzá az anyagi fedezet, találtunk egy megbízható kivitelező csapatot és lélekben felkészültünk a megpróbáltatásokra, a határidők csúszására és az áremelkedésekre.

Hogy pontosan mit szeretnénk felújítani, illetve hogy menet közben miről derül még ki, hogy érdemes lenne felújítani, sokszor nem derül ki a felújítás megkezdésének pillanatában. Egyik dolog hozza a másikat. Elképzelhető, hogy “csak” a fűtésrendszert szerettük volna lecserélni, korszerűsíteni, de menet közben rájöttünk, hogy a gazdaságos üzemeltetéshez a szigetelést is meg kellene csinálni, vagy a tetőszigetelés előtti felmérés során kiderül, hogy sajnos a tetőszerkezetet is cserélni kell és még folytathatnánk a sort.    

Nyílászárók

Most nem is fontossági vagy munkavégzési sorrendben haladunk, hanem előre vesszük a nyílászárókat. A belső nyílászárók cseréjét mindenképp érdemes megfontolni egy Kádár-kocka felújítás során. ECLISSE tolóajtók segítségével rengeteg új helyet nyerhetünk, ráadásul belsőépítészetileg is új stílust adhatunk az épületnek. Ezekkel az ajtókkal (és persze a megfelelő burkolatokkal, berendezési tárgyakkal) valóban különleges otthonná varázsolhatjuk az elavult épületet. 

A külső nyílászárók nem csak praktikus és belsőépítészeti szempontból fontosak, hanem energetikai oldalról is lényeges elemek. Ökölszabályként elfogadhatjuk, hogy gy épület nyílászáróit 25 évente cserélni kell. Főleg akkor, ha régi, fa nyílászárók vannak a házban, elkorhadt, szuvasodott a profil. Az új, háromrétegű üvegszerkezetekkel szerelt ablakok hőszigetelési és hangszigetelési tulajdonságai sokkal jobbak, mint a régi ablakoké, akár műanyag profillal, akár fa profillal dolgozunk.  

Villanyszerelés

Ahogy fent is írtuk, az elektromos kábeleket is érdemes lecserélni, ha már elavultak (és jó eséllyel elavultak egy 40-50 éves épületben). A villanyszerelési munkálatok előtt tervezzük meg, hogy hol lesz szükségünk kapcsolókra, dugaljra, rajzoljuk fel a falakra (azt úgy is le kell majd festeni), hogy a villanyszerelőnek már egy komplexebb benyomása legyen az elvégzendő munkáról.   

Tető

Ha a cserepek elöregedtek, a tetőlécek és a gerendázat is korhad, érdemes tetőcserében gondolkodni. Ha a tető ugyan jó állapotban van, ám hiányzik a szigetelés, akkor gondoskodjunk róla. Teljes tetőcserét érdemes végrehajtani, ha rossz állapotban van a tető, vagy ha tetőtérbeépítést tervezünk és a tetőnk formája nem megfelelő (sátortető). Egy teljes tetőcsere ára egy 100-120 négyzetméteres családi ház esetében 6-8 millió forint körül van. Persze sok minden függ a cserép minőségétől, a szigetelőanyagtól és attól, hogy ki a kivitelező.

Fűtéstechnika 

A fűtéstechnikát is érdemes javítani, adott esetben leváltani, főleg akkor, ha elavult a fűtési rendszerünk, elöregedtek a radiátorok, az utolsókat rúgja már a gázkazán vagy ha konvektorok fűtik a házat több-kevesebb sikerrel.

A kondenzációs kazán sokkal nagyobb teljesítménnyel üzemel, mint a hagyományos társaik, így költséghatékony lesz a fűtési technológiánk. A költséghatékonyság mellett fontos tulajdonsága ezeknek a kondenzációs készülékeknek, hogy kifejezetten környezetbarát módon működnek.

A napelemmel működtetett hőszivattyú még 2022-ben egy erősen javasolt fűtési rendszer lett volna, de az azóta meghozott szabálymódosításoknak köszönhetően ma már nem számít gyorsan megtérülő beruházásnak, különösen azért, mert a hatékony működéshez padlófűtés, mennyezetfűtés vagy falfűtés szükséges, ami igencsak költséges beruházás.

Burkolás és festés 

Ha már kész vannak az alapok, jöhet az esztétikai kivitelezés. A burkolással, festéssel kerül fel az íre a pont, a felújított házra a korona. Érdemes előbb a festést, majd a burkolást elvégezni, elvégeztetni, hogy ne kerüljön festék a frissen lerakott burkolatra.    

Padlás szigetelése 

A padlást mindenképp érdemes szigetelni, mivel rengeteg hőenergia távozik egy szigeteletlen födémen keresztül. A homlokzati szigeteléshez hasonlóan a padlás szigetelése is rögvest meglátszik majd a fűtés számlánkon. A padlásszigetelést elvégezhetjük mi magunk is, ha hagyományos bálás szigetelőanyaggal (kőzetgyapot, üveggyapot stb) szeretnénk megoldani, viszont fújható szigeteléssel akár egy nap alatt szigeteltethetjük a padlásunkat. A padlásszigetelésnél meg kell gondolni, hogy pakolni, járni akarunk rajta, vagy elég, ha szervízjáratot biztosítunk rajta. A padlásszigetelés ára nagyban függ attól, hogy mekkora felületet szeretnénk szigetelni, milyen eljárással és anyaggal.

A homlokzat szigetelése

A homlokzat utólagos szigetelésével rendkívül sokat foghatunk az épületből elillanó hőenergián. Csökkenthetjük a rezsiköltséget, növelhetjük a komfortfokozatot, sőt, még az épület energetikai besorolása is javulhat. A homlokzati hőszigetelés esetében fontos, hogy figyeljünk a szigetelő táblák precíz felhelyezésére. Emellett ne spóroljunk a szigetelőanyag vastagságán és a szerkezeti elemek illeszkedésénél különös gonddal járjunk el, nehogy hőhidak alakuljanak ki a frissen szigetelt épületben. Ennek következtében akár falvizesedéssel, penészedéssel kell megküzdenünk.