A ház felújítása komoly fejtörést okozhat, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben: az infláció, a kiszámíthatatlan anyag-árváltozások, munkadíjak időszakában gondosan megtervezve, nagy odafigyeléssel, türelemmel és jelentős tartalékkal érdemes belevágni a felújítási munkálatokba. Persze nem mindegy az sem, hogy az épület mely részét szeretnénk felújítani, milyen anyagi lehetőségeink vannak, érdemes egy prioritási sorrendet felállítani, mielőtt hozzáfognánk a kivitelezéshez, a kivitelező kereséshez.  

Erre a kérdésre nem lehet egy mondatban válaszolni, de még akkor is óvatos becslésekre kell hagyatkozni, ha alaposabban beleássuk magunkat a témába. Rengeteg paramétertől függ, mint pl. a felhasznált anyagok, az igények, a műszaki feladat stb.

Először is a házfelújítás ára függ attól, hogy pontosan mit szeretnénk korszerűsíteni, javítani, cserélni. Van, aki a tisztasági festést is felújításként értékeli, más viszont a teljes épületgépészeti rendszert cserélteti le fűtéstechnikával, szigeteltet, tetőt, hideg-melegburkolatot cseréltet. (Mérettől, a beépített anyag minőségétől és a munkadíjtól függően minden egyes tétel akár több millióra rúghat.) Vagyis az ár egyik összetevője az lesz, hogy pontosan milyen munkákat szeretnénk elvégezni vagy elvégeztetni. 

A következő a munkavégzés módja: mi magunk fogunk hozzá a felújításhoz, mestereket hívunk az egyes szakágak kivitelezésére vagy rábízzuk az egészet egy generálkivitelezőre? Néhány öreg motoros még mind a mai napig önkezével építi, újítja fel a házát. Ennek az előnye, hogy nem kell munkadíjra költenünk, pontosan tudni fogjuk, hogy végeztük el a munkát, milyen anyagot használtunk, mit rontottunk el, hogyan javítottuk ki. Hátránya, hogy brutálisan idő- és energiaigényes művelet, csak magunkra vagyunk bízva, ám egyes munkafolyamatokhoz mindenképp segítséget kell kérnünk. És mindig lesz olyan szakterület, amihez nem értünk, jönnek a barkácsmegoldások, mekkmester metódusok, ami később bosszantó következményekkel járhat. Érdemes kiszámolni, hogy hány munkaóránk megy el a saját beruházás megvalósítására, mennyit kockáztatunk az esetleg hibásan kivitelezett megoldásokkal.   

A következő irány, hogy mestereket fogadunk, kőművest, burkolót, szigetelő szakembert, ácsot, tetőfedőt, épületgépészt stb. Ebben az esetben az előny, hogy a munkát (reményeink szerint) olyan szakember fogja elvégezni, aki érti a dolgát. Hátrány, hogy a mestereket nekünk kell összeszervezni, tudnunk kell a sorrendet, melyik munkát melyik után kell elvégezni. A mesterek összehangolásához acél-idegrendszerre lesz szükségünk: nem úgy és akkor fognak ráérni, ahogy nekünk kell, és könnyen előfordul, hogy az egymástól függetlenül dolgozó szakik egymásra mutogatnak az elvégzett és az elvégzendő szakfeladatok sokszor kuszának tűnő hálózatában. Folyton ott kell lennünk, hogy beengedjük a mestert, elmagyarázzuk, mit, hol, miért kell elvégezni, vagyis ez a megoldás is időigényes (bár korántsem annyira, mint ha mi magunk végeznénk el az összes melót).    Vagy mixelhetjük az első és a második megoldást: egy részét mi magunk végezzük el a munkának és mestert fogadunk ahhoz, amihez nem értünk. 

A harmadik megoldás, hogy az egész melót rábízzuk egy generálkivitelezőre. Ebben az esetben a mesterek összeszervezésének feladatát átadjuk, amivel sok időt és ideggyengeséget spórolhatunk magunknak, cserébe a generálkivitelezőt ki kell fizetni.  

Nézzük, mit érdemes felújítani egy házon? Ha a rezsin szeretnénk spórolni, akkor vegyük előre az energetikai jellegű felújításokat, vagyis a födémszigetelést, homlokzati szigetelést, nyílászárók cseréjét, a fűtéstechnika korszerűsítését.   

Külső és belső nyílászárók 

Amennyiben a belső ajtók egy részét (vagy akár az összeset) modern, esztétikailag kifogástalan tolóajtóra cseréljük, azzal nem csak a dizájnos külsőt nyeri meg a ház, hanem jelentős teret is nyerhetünk. A tolóajtók egyaránt alkalmasak a fürdőben, konyhában, nappaliban, hálóban.   

A külső nyílászárókat abban az esetben érdemes kicserélni, ha már elhasználódtak a régi fa (esetleg műanyag) ablakaink, ajtóink. A fa nyílászárók a nedvesség hatására meg tudnak vetemedni, ha nincsenek rendszeresen ápolva, mázolva, akkor szuvasodhatnak, korhadhatnak. Az üvegszerkezet is lehet elavult, sérült, érdemes javítani vagy cserélni. Viszont ha a nyílászárók még jók, ám a tömítés vagy a vasalat hibádzik, egy ablak-ajtófelújítással olcsóbban megússzuk a felújítást. A nyílászárók cseréjének ára függ az ablakok méretétől, az ablak fajtájától (nyíló-bukó stb.) az üvegszerkezet összetettségétől, a profil anyagától. A munkadíjat is érdemes aktuálisan lekérdezni, könnyen lehet, hogy egy amit ma leírunk, két hét múlva már érvénytelen lesz. A nyílászáró cseréjével (ha szakszerűen építették be), sok ezer forintnyi energiaárat spórolhatunk meg. Persze szükséges hozzá, hogy a szigetelés is rendben legyen és nem árt, ha a fűtéstechnika is korszerű, alacsony fogyasztású, viszont hatékony. A nyílászárókat 20-25 évente érdemes kicserélni vagy felülvizsgálni.    

Homlokzati és födémszigetelés

A homlokzati szigeteléssel fontos lépést teszünk az alacsonyabb energiafogyasztás irányában. A homlokzat szigetelése látszólag nem bonyolult feladat, ám el lehet csúszni néhány ponton. A falazatnak megfelelő szigetelőanyagot kell választani, a hagyományos tégla, kerámiatégla vagy az ytong esetében nyugodtan válasszuk a hungarocell vagy eps szigetelőanyagot. A grafitos változat valamivel drágább, viszont elég belőle vékonyabb kiszerelés, mint a “fehér” hungarocellből. Ha a homlokzatot szigeteljük, arra figyeljünk, hogy ne legyen vékonyabb a szigetelőanyag az előírt mérethez képest, különben nem lesz kellőképp hatékony a szigetelőrendszer. Az is fontos, hogy szigetelés előtt alaposan vizsgáljuk át a vakolatot, ahol felvizesedett, felhólyagosodott, ott le kell verni, javítani a felületet. Ne barkácsoljunk össze különböző szigetelőanyagokat és ne hagyjunk réseket, mert ezek mind a hőhidaknak ágyaznak meg, ami hosszú távon falnedvesedéshez, penészedéshez vezet. Amennyiben vályogházat szigetelünk, kőzetgyapotot válasszunk hungarocell helyett, mivel utóbbinak rossz a páraáteresztő képessége és a szigeteléssel egyidőben bedunsztolnánk a nedvességet előszeretettel magába szívó vályogfalat. 

A homlokzati szigeteléssel is jelentősen megfoghatjuk az épületből elillanó hőenergiát. A homlokzati szigetelőanyagok ára is jól megnőtt az elmúlt pár évben, aktuális árajánlatot kell kérni a kivitelezőktől.     

Tetőszigetelés, tetőjavítás

A tetőszigetelés a födémszigeteléshez hasonlóan alapvetően gyorsan elvégezhető, amennyiben a tetőszerkezet rendben van és csak a fújható szigetelőanyagot kell bejuttatni a tetőbe. Előnye még a tetőszigetelésnek, hogy akár télen is elvégezhető, ha a tetőtér vagy a padlás felől megközelíthető, hatását pedig rögvest érezni fogjuk. Szigetelés előtt azonban meg kell vizsgálni a tető állapotát és amennyiben szükséges, javítani, cserélni a lécezetet, a tetőfóliát, cserepeket vagy a gerendázatot. A tető teljes cseréje vagy komplex javítása is szakembert kíván. 

Fűtéstechnika 

A fűtéstechnika korszerűsítése megint egy olyan terület, amit érdemes belekomponálni a felújítási munkálatokba. Sok irányban lehet gondolkodni ezen a területen, például lecserélhetjük a konvektoros fűtésrendszerünket kondenzációs gázkazánra, amellyel fűtőtestekben, esetleg padlófűtésben tartjuk melegen a keringetett hőátadó folyadékot, gondolkozhatunk hőszivattyúban (a fűtés hatékonyságához erősen javasolt a padlófűtést, falfűtés, esetleg nagyméretű radiátorok alkalmazása, mivel alacsonyabb hőfokra tudja felmelegíteni a fűtésrendszert, mint egy gázkazán). A hőszivattyút működtethetjük H-tarifáról, így nem lesz annyira drága az elektromos fűtésünk. A fűtés-hűtéstechnika egyik hatékonya eszköze a fan-coil (hűtő-fűtő, klímaradiátor-szerű eszközök), amit szintén működtethetünk hőszivattyúról. Egy ideig a napelemes rendszerről üzemeltetett elektromos fűtés számított a legokosabb korszerűsítésnek, ám amióta nem lehet csatlakoztatni a házi napelemes rendszert az elektromos hálózathoz (illetve az elszámolás átalakul szaldósról havi szaldósra vagy bruttó elszámolásra), már nem éri meg. A fűtésrendszerek anyagára folyamatosan nő (elsősorban a réz miatt), érdemes aktuális árajánlatot kérni.    

Burkolás  

A burkolás sokszor egy másik munkafolyamattal összefüggő felújítási munka. Persze az is előfordul, hogy a burkolat repedezett, töredezett, vagy egyszerűen nem tetszik és lecserélnénk. A burkolás árak átlagosan 7.000 – 10.000 Ft/nm között alakulnak. Ebből maga a munkadíj átlagosan 3.000 Ft/nm-től kezdődik. 

Villamos rendszer

Egy családi ház villanyszerelése 450.000 – 900.000 Ft között mozog, mely átlagosan 6.000-12.000 Ft/nm, vagy 2.400 – 6.400 Ft/nm ha csak munkadíjról beszélünk.

Jelenleg a babaváró hitel az egyetlen olyan kamattámogatott hitel, amit lakásfelújításhoz (is) felvehetünk. Bár 2024. februárjában meglebegtették a lakásfelújítási támogatás felújítását ami korábban sikerrel futott: (3+3 millió forintos támogatásként is ismert támogatásról van szó), jelenleg a CSOK bővítést lehet felhasználni a házak felújítása során, de csak akkor, ha valóban megnő a lakás hasznos lakótere.

A mesterekkel úgy tudunk spórolni, ha jó szakembert fogadunk, akinek van tapasztalata, vannak referenciái hiszen egy rosszul elvégzett munkát ki kell javítani (javíttatni más szakemberrel). Ne dőljünk be pl. egy 5 éves garanciavállalásnak ha még nincs a cég legalább 5 éves. Ha nagyobb beruházást, felújítást csináltatunk, megpróbálhatunk alkudni az árból, de csodákra azért ne számítsunk.